"Ben sehogy sem tudott koncentrálni, pedig tanulnia kellett volna. Ha a holnapi témazárót elrontja, akkor elbukja az egész féléves munkáját.
- Tanulj, tanulj, tanulj... - mormogta maga elé míg kezeivel a homlokát dörzsölte.
Valami miatt a gondolatai villámként cikáztak a fejében, és akármennyire igyekezett, esélye sem volt összpontosítani.
- Tanulj te hülye, olvasd már ezt a szart, olvasd már, olvasd.... - Sajnos hiába mondogatta ezt, nem segített. Van valami, amit elfelejt. Kell lennie valaminek, amit nem vett észre, amit csak a tudatalattija tud, de képtelen volt rájönni, mi az.
Rágyújtott egy cigire és hátradőlt a székében. Behallatszott a nappaliból az az idegesítő TV show, amit az anyja képtelen volt kihagyni. Taps és nevetés. Valaki megint nyert.
Nézte, ahogy a füst lassan száll felfelé, elér a plafonig és szétterül.
„Haha, olyan mint egy atomrobbanás” - gondolta. „Eli pont tegnap nézett valami ismeretterjesztő filmet erről. Jól megsültek a japánok. Van ez így. Kellett nekik erősködni. Eli persze kiakadt, hogy ilyet normális emberek nem tesznek egymással. Eli... A rohadt életbe!”
Olyan hirtelen ugrott fel a székből, hogy majdnem elesett. A nagy sietségben még azt is elfelejtette, hogy egy égő cigivel rohan ki, pedig szigorúan tilos lenne a lakásban rágyújtani.
- Anya! Anya! Hol van Eli? - a jeges rémület már majdnem elbénította az egész testét.
- Én... - Az anyja leblokkolt. Úgy nézett Benre, mintha kísértetet látna és csak tátogott.
- Anya, az ég szerelmére, hol van öcsi? Hazajött? Ha nincs itthon, kinél van? Anya, szólalj már meg!
- Összevesztünk és elment... De én azt hittem, hogy már hazajött. Ő ilyenkor már mindig itthon van. Biztos a szobá...
Ben meg sem várta a mondat végét, rohant az öccse szobájába. Senki sem volt ott. Futott a fürdőbe. Az is üres. A félelemtől hirtelen hányingere lett.
- Anya, összevesztél öcsivel, ő pedig nincs itthon. N-E-M J-Ö-T-T H-A-Z-A. Este 10 van és öcsi nincsen sehol! Hívtad már?
- Nem, én tényleg azt hittem, hogy már itthon van, ő ilyenkor már itthon szokott lenni, biztos, hogy a szobájában van, ott nézted már?
Ben most jött rá, hogy az anyja megint beszedte a piruláit, amitől azt sem tudta, melyik bolygón van éppen. Nem számíthatott rá. Felkapta a telefonját és próbálta hívni az öccsét.
„A hívott szám pillanatnyilag nem elérhető. Kérjük...”
- Ezt nem hiszem el. Ez nem lehet igaz. Anya, kapd már össze magad, Eliot bajban van! Nem érted? Miért szedted már be a gyógyszereidet? Nem ilyenkor szoktad! Szükségem van a segítségedre! Eli mélyponton van és egyedül mászkál valahol a városban...! Ki tudja, lehet már nem is él! Ismered! Tudod, hogy nem tud mit kezdeni, ha túl sok fájdalmat érez! ANYAAA!
Az anyja szemébe nézett de Ben nem látott benne semmit.
Mit tegyen? Hova menjen? Kit hívjon? Hívja az apját? Az megöli Elit, még akkor is, ha egyáltalán élve előkerül. Mama? Nem, mama még csak nem is itt lakik, csak feleslegesen idegesítené. Krisz? Krisz nem foglalkozik Eliottal. Mi legyen?"
